Zenedoboz bejegyzései 
Úri maskarába bújt a Red Hot Chili Peppers
A kaliforniai rockegyüttes a The Masque klub megalapítójának - Brendan Mullen - emlékére írta a Brendan's Death Song című dalt. Marc Klasfeld úgy álmodta meg a dalhoz tartozó képi világot mintha egy hatalmas régimódi New Orleans-i parádé lenne, telis-tele neoviktoriánus felvonulókkal. Olyannyira, hogy még maga a zenekar énekese is keménykalapot öltött.
Brendan Mullen előtt azért rója le így tiszteletét az együttes, mert a klubtulajdonos a lehető legtöbbet tette azért, hogy a Red Hot Chili Peppers elindulhasson a siker útján.




Fotók és forrás:
A Red Hot Chili Peppers Facebook oldala
Újabb steampunk videoklip
Bár inkább régi, most találtam rá erre a gyöngyszemre... vagyhát inkább olyan Petőfiszemre mert a Minek nevezzelek? a legjobb definíció.
Bár nem vagyok oda a steampunk mai modern pop"kultúra" által való meggyaláztatásáért, az oroszoknak szabad... Fóleg ha ilyen beteg módon csinálják. Kicsit nyomi a zene kicsit a klip is de orosz és megvan a maga karaktere.
A címe БЛОНДИНКА szabadfordításban szöszike
Tavaszköszöntő videoklip a "Gőzzsiráftól"
Ezzel a kicsit Simon & Garfunkel hangulatú dallal örülünk annak, hogy ugyan csillagászati értelemben még nem, de meteorológiailag végre eljött a tavasz.
A Steam Powered Giraffe az egyik legszínvonalasabb clockpunk együttesnek tekinthető. (Úgy rémlik, egy klip erejéig Rabbit, The Spine és The Jon egyik produkciója feltűnt korábban blogunkon is.)
Azon kívül, hogy zenélni jól tudnak, az automatonok merev mozgását utánzó pantomimet is magas szintű tudással művelik, ráadásul nemcsak egy-egy klip erejéig, hanem élőben úgyszintén.
Új albumuk idén késő tavasszal jelenik meg "The 2 ¢ Show" címmel. Sajnos csak az Egyesült Államokban koncerteznek, Európa még várhat rájuk, aki mégis a tengerentúlra utazna mindenképpen tekintse meg őket a dearborni World Steam Expo-n.
Fogaskerekes barbiek akcióban
Január utolsó napja újabb steampunkos klippremiert hozott. David Guetta és Nicki Minaj "koprodukciójának" központi témája hogyan teremtsünk viktoriánus gépnőket (és gépférfiakat, ki-ki a maga az ízlése szerint). A kezdeti látványos képkockák után egy eddig ismeretlen victorian goth barbie világba kalauzol. A klip a steampunk szubkultúrából mainstreammé válásának egyik újabb terméke.
Justin Bieber megöli a steampunkot?
Tavaly kinek tetszett, kinek nem a Panic at The Disco! steampunkos videója, erről már nem nyitunk vitát: ízlések és pofonok. A gagyi kerettörténet mellett azért viszonylag ízléses berendezéseket és öltözékeket láthattunk.
Ezúttal még mélyebbre süllyed a "zeneipar" - igaz ez nem nevezhető már lassan csak "iparnak" - a steampunk kiaknázása és a tartalmatlan "pózerogtatás" terén: nevezetesen a barbiebabahangú Justin Bieber örvendezteti meg a kedves nézőket legújabb karácsonyi - pontosabban mikulásvárós - egyben "steampunkos videoklipjével.
Gipsy Steampunk - Happy Madness
A Frenchy and the Punk együttesre úgy bukkantam, hogy találkoztam legújabb albumukat, DVD-jüket és a pólóikat reklámozó videóval. Egészen bátrak, meg kell valljam, ugyanis az New Yorkból induló - honnan is máshonnan indulhatna el egy gipsy punk banda? - együttes két tagja meztelenül pózol a kamera előtt (leszámítva, hogy termékeikkel takargatják zavarba hozó testrészeiket).
A Frenchy and the Punk kéttagú együttes eredetileg a The Gipsy Nomads néven kezdte a pályafutását 2005-ben. Letagadhatatlanul érződik némi Gogol Bordello inspiráció a bandanévválasztáson, továbbá az albumborítón és azon, hogy az együttes mit is akar megvalósítani. Csak amolyan steampunkosan.
A banda frontembere egy hölgy a francia származású gitáros-énekes Samantha Stephenson, Frenchy őt egészíti ki a basszusgitáros, dobos Scott Helland.
Sajnos zenéjüket erősen megpecsételi a duó jelleg. (Bár lennének annyian, mint a Gogol Bordello!) Szimpatikus az, hogy látszik magukból építettek, és nem valamilyen menedzser agyszülemény jól kidolgozott termékei. Ugyanakkor elég nyersek is, a Lolly Jane Blue finomságától és precizitásától igen távol állnak. A latinos jelleg érződik zenéjükön. Valahogy nekem azonnal a magányos Voltaire ugrott be (ő írta a Billy és Mandy zenéjét, és számos steampunk zenei koprodukcióban közreműködött!)
A nagy steampunk conok rendszeres látogatói (DragonCon , Steamcon , Steampunk Worldfaire , Wicked Faire , Sirius Rising, Faerieworlds).
Négy albumuk jelent meg, és egy DVD. A legújabb albumuk: a Happy Madness.
Erről idéznék egy nótát, amitől remélem azért annak az arcán, aki szomorú, virul valami mosolyféle.
"Rizikós" bemutatkozás
Nowotny vagyok. Első bemutatkozó bejegyzésemben "Coppelius"-ról lenne szó, s az ő Risiko c. dalukról. Magát a videót a testvérem mutatta meg, azzal a mondattal, hogy: "Ezt muszáj látnod, mert nagyon steampunk!"
Ám legyen, gondoltam magamban, s nem is kellett csalódnom, hiszen már a kezdő képek is azt sugallják, itt bizony nem egy szokványos zenével lesz dolgunk. Egy szépia színű cilinder forog a fekete háttér előtt, hogy aztán erőteljes gitárral megjelenjen a gordonkás banda tag, kinek a fejéről lerepül a már nevezett cilinder eredetije.
S ezek után láthatjuk a zenekart, amint modern hangszerekkel, de múlt századi öltözetben muzsikálnak. A magam részéről ez már akkora kontraszt, hogy azonnal megtetszett a banda, s kicsit jobban utána is néztem a dolgoknak. Azonnal meg is látogattam a honlapjukat. Sajnálatos módon kissé kaotikus, - vagy én igazodok el benne nehezen - a német nyelvűt pedig nem volt bátorságom megnézni semmit mondó germán nyelvtudásommal.
Ugyanis egy német nyelven alkotó társaságról van szó, ám azt mondom ez senkit se riasszon el. E. T. A. Hoffman prózájának ihletése elvileg nyomot hagy dalaikban. (Ha nem is Hoffman, az abszint azért megtette hatását.)
Igaz, hogy kicsit nehézkes megérteni, hogy miről is szól muzsikájuk, de a nevezett - legújabb - videoklipjük, abszurd humorral vegyült jelenetei alaposan kárpótolnak minket ezért. Különös tekintettel arra, hogy a videó végén még afféle "akut anakronizmus" is látható bandatagok részéről, amiben szerepet kap a virtus, a lovagiasság, de még egy segway is.
S most következzék a videoklip:
(Az eredeti bejegyzés szerzője Nowotny)
Szakállas nők ketrece
A Facebook legnagyobb steampunk rajongói oldalán osztották meg ezt az igen szokatlan videoklipet. Mintha a XIX. század végén minden nő egy barokk palotában élt volna, kínai vágású szakállal és bajusszal, hogy aztán elmeséljük életük történetét a tükrök között.
A klip látványvilága érdekes példája a XXI. századi vizuális neoviktorianizmusnak, szerencsére mindenféle felesleges giccs nélkül. Ebből a szempontból üdítő, mint a címe - limonádé. Más részről, hogy ez az egész mi is akar lenni egy Björk-szerű viktoriánus freakshow utánzaton kívül, az számunkra is rejtély.
Mentsük meg Lolly Jane Blue-t!
A Lolly Jane Blue tagjai nagyjából e blog elindulásával nagyjából egy időben 2008-ban léptek fel az A38-as hajón, s végül is így találtam rájuk. Négy + egy alkotóról van szó, ezúttal nem egy énekesnőről, de a vezetőjük ugyanúgy egy énekesnő, aki mellesleg képzőművészeti felsőoktatásban részesült. Ugyanígy a jelmez és sminkmester, és a lenyűgöző animációk készítője Sil Van Der Voerd.
Aki nem hinné el, hogy mennyire tehetséges alkotókról van szó, ajánlom ezt a videóklipet megtekintésre, mely tíz nemzetközi díjat söpört be:

A Lolly Jane Blue egy holland banda. Az együttes nevének ötlete onnan jött, hogy az énekesnő lerajzolt egy furcsa tornyoshajú mesebeli hölgyet, akit Lolly Jane Blue-nak keresztelt el. Aztán felvette Lolly Jane Blue jelmezét, holott soha életében nem gondolta volna, hogy ilyen ruhákban fog szerepelni.
Lolly Jane Blue - aki itt egy edwardianus teadresszben pózol - nagyon sokáig kedvtelésből hobbiból zenélt, pedig ösztönösen olyasmi a hangja, mintha egyszerre egy PJ Harvey, női Thom Yorke és Brian Molko jönne ki a torkából. Persze sokkal finomabban, lágyabban.
A háttérzene az alternatív, kissé ambient vonalat közelíti, kevés disszonanciával, de annál több érzelemmel az egyszerűségre építkezve.
A Lolly Jane Blue-t az indította el, hogy Sil Van Der Voerd animátornak szüksége lett volna filmjeihez zenére, és így az egyetemi csoporttársához fordult, akiből Lolly Jane lett. A négy zenésszel pedig létrehoztak egy tündérmesék világára és a modern digitális festmények vizualitására építő performanszot.
A steampunk nem tudom, hogy került bele a képbe főleg a White Swan világára, de szerintem valahol ez az építkezés is a mesék világához való vonzódással függ össze.
A csapatnak eddig két videója készült el. Az eddig a fönt mutatott, alább pedig itt látható a digitális neobarokk stílussal induló Worms, mely főleg geek körökben a meztelen - igen ismét - Leiás cyberpunk epizódról vált népszerűvé:
Lolly Jane Blue - Worms from Sil van der Woerd on Vimeo.
És most koppan a túzok, miért írok róla ilyen hosszan. Úgy tűnik hiába nyugat, valahogy Hollandiában sem könnyű a művészek élete, ugyanis a Lolly Jane Blue-nak nincs pénze albumot kiadni olyan színvonalon, ahogyan ők és a rajongói szeretnék, hogy megjelenjen. Így online gyűjtik a támogatásokat: Lolly Jane Blue album persely.
16500 dollárra van összesen szükségük, ebből egyelőre 2340 dollár van meg, ha egy hónap múlva nem gyűl össze a támogatói összeg, akkor lőttek a Lolly Jane Blue albumnak. Végül is a kapitalizmusnak meg a bankoknak ez nem jelent semmit. Ugyanúgy megy Lolly Jane Blue nélkül is a gépezet, csak éppen a kortárs zene és média lesz kevesebb annál, amilyen lehetne egy kevésbé pénzéhesebb világban.
Lolly Jane Blue myspace
Lolly Jane Blue hivatalos weboldal
Az "őrült nő" hiánya - Jazzékiel: Kamilla
A Facebookon kaptam infót arról, hogy létezik a Jazzékiel Kamilla című klipje, s utána elolvastam a Lángoló gitárok blogon interjút az együttes tagjaival, közben a kommentekre is szemet vetettem. Közben rájöttem nem kellett volna az interjút olvasgatnom, miközben nézem a videót, hiszen befolyásolt a tartalma.
Amit én láttam a klipből: Expresszionista hátteret, a negyvenes évek szocreál oktatófilm hangulatával. Egy kiábrándult feltalálót, aki üresen tekint a világba. Ügyes atmoszférateremtést, rengeteg munkát, valamit érezni a hangulatban, hogy a forgatás alatt valami rossz történt. Erre említést is tesznek az intejúban, hogy meghalt valaki: "a segéd szerepére kiszemelt szereplő meghal".
Legendák is behódolnak a Steampunk divatnak
Az 1968-ban alakult kanadai együttes, a Rush, soha nem tartozott az eladási listákat vezető zenekarok közé, de olyat tettek le az asztalra, amit keveseknek sikerült...

Muzsika, amit hallgatni is lehet
A Panic! at the Disco emós együttes steampunkos klipje viták sorát indította el a steampunk muzsika kapcsán, amin nem lepődök meg, hiszen a Mona Lisa balladája akkor is emós marad, ha a klipben steampunkok szerepelnek.
A steampunk zenét meghatározni nehéz feladat, s azt hiszem ezzel a bejegyzéssel sem teszek pontot az i-re, hanem egy nyílt párbeszédet indítok el arról, hogy meghatározzam mi is tesz steampunkká egy zenét, mert hogy van ilyen! Egy másik igen elgondolkoztató kérdésre is felelnem kell bejegyzésemmel, van-e igényesebb steampunk zene, hiszen felületesen sokan többnyire csak az vagy az említett megnyilvánulásokat vagy csak az Abney Parkot és a Clockwork Quartetet ismerik.
Steampunk módra gyászol a Panic! At the Disco
Az amúgy sem egyszerűen behatárolható stílusú banda új klipjében Steampunk ruhát öltött, hogy megismertesse a világgal a Viktoriánus gyász lépéseit.
A dal a "The ballad of Mona Lisa" címet viseli.
Dan Hillier után szabadon
Nem steampunk, de ha már a Karikon jól szórakoztunk, akkor muszáj példának hoznom a 18-19. századi acélmetszetekből készült újabb multimédiás példát. Még mindig Karel Zeman az úttörője a Verne illusztrációk megelevenítésének. Dan Hillier nyomán a metszetek 2010-ben újra reneszánszát kezdték élni, ennek a példáját láthatjuk a Losers Flush című számához videóklipben. Most a Bin-Jip háza táján is főszerepbe került a stílus.
GHOSTFIRE - The Last Steampunk Waltz
Egy kis zene: Ghostfire - The last Steampunk Waltz
Üvegharmonika Benjamin Franklintől
Igaz Franklin nem annyira ikonikus figura a steampunkban, mint Lincoln, de azért egy bejegyzés erejéig érdemes megemlékezni a puritán életet folytató politikus feltalálói énjéről is, mely megalkotta a villámhárítót, az odométert, a bifokális lencsét és nem utolsó sorban az üvegharmonikát.

Az üvegharmonika hiába a 19. század elejének egyik legérdekesebb hangszere volt, még Mozart is komponált rá, ma már feledésbe merült. A maga korában szenzációsnak számító zeneszerszámon 1762-ben Marianne Davies játszott először.
Annie Lennox pogány cosplay Karácsonya
Ebben a bejegyzésben nincs se steam, se punk, de a historizálás és a beöltözés miatt talán illik ide.
Furcsa klipet készített idén Karácsonyra Annie Lennox. Eleve nagyon szép a klip egyszerű, szépia-tónusú, archív fotókat utánzó, festői világa, de ami meglepő - és tuti, hogy az angol keresztény egyházak tiltakozását ki fogja váltani az idén -, hogy az ismert angol karácsonyi népdalt a klip tömény pogányos-boszorkányos, virágfüzéres-maskarás, sípos-dobos, népi természetvallásos köntösbe csomagolja.
Sztimpank Muzsik
Nos, mint kezdő emberi lény, nagyon kezdetlegesen tudok szólni a szólni kívánt zenekarokról.
Az egyikük a Steam Powered Giraffe. Az előadásmódjukra egyfajta pantominikusan vegyített robotikus mozgás a jellemző. Nézni kell! A zenéjük lágy, kellemes, nyugodt. De mindenki döntse el maga ,hogy tetszik neki.
Íme néhány fület gyönyörködtető nóta tőlük ,a zseniális előadás móddal elegyítve:
Elő-Halloween a Black Nail Cabaret-val
A Black Nail Cabaret full-extrás steampunk cuccokban lép föl a Gyár október 30-án tartott Gothic buliján 23 ótától.
Ahogy a Black Nail Cabaret Emkéje fogalmazott ilyen még nem nagyon látott se Pesth se Buda: "full extrás steampunk related felszereléssel készülünk színpadra állni... Ha ugyan a zene nem is teljes mértékben kompetens - bár a zongoras dalok igenis azok -, hiszen noir-synthpopról van szó, az egész steampunk rajongói közösséget nagy szeretettel várjuk."

Milyen is a Black Nail Cabaret?
Napi Gaga - Leplezzük le Alejandrot!
Lady Gaga Alejandroját körüljáró sorozatunk újabb terméke, hogy fellebbentjük a fátylat Monti 1904-ben komponált Csárdásáról a dal elején hallható hegedűszólóban:
Az eredeti "Alejandro" szövege pedig:
Szívem ne félj, ha lassan közelít a tél.
Az élet álom és majd egyszerúgy is véget ér.
Szép volt a nyár, de róla lemondani kár.
Hisz annyi szépség vár míg életünk során.
Száz nyár mint gyertya könnyen lobban el.
Én fák tövén már őszi lomb hever. Mért vár? Jöjj hát!
Hát járjunk táncot amíg lehet míg az ember élni tudja az életet.
Félre bú és félre bánat, csókot lopni kell a lánynak minden este mindahánynak amíg szeret.
A jó bor sokszor fejünkbe száll, néha még a két szemünk is keresztbe áll.
Réka járja szél a nóta zeng a csárdás hajnal óta szívünkből ott a rózsa ahogy dukál.
/:Fenn az égen még a hold is visszainteget, lent a házak ablakában csókot intenek.
Pezsdül még a vér szivünkben, huncut végű két szemünkben s higgyük el, hogy életünkben csak jó jöhet.:/
Jöjj hát és el ne menjél csókos ifjúság.
Míg lenn a fényben nyílik száz virág.
Jöjj hát és végy karodba szép szerelmesem.
Őrizd az álmom, hogy mindig így legyen.
Így lesz ebből boldogság egyszer tán majd házasság.
Minden jó, ha jó a vége estelente kéz a kézben higgyük el,hogy szebb a nagyvilág.
Hát járjunk táncot amíg lehet míg az ember élni tudja az életet.
Félre bú és félre bánat, csókot lopni kell a lánynak minden este mindahánynak amíg szeret.
A jó bor sokszor fejünkbe száll, hajnal óta míg a szívünk egy ütemre jár.
A téma Andante Largo:

Annak, aki pedig még ne látta, ne hallotta volna:
Gipsy Steampunk Underdog Style
A Gogol Bordello Pala Tute klipje, színes, látványos, szerelmes, emellett romani és nem kis mértékben gőzpunk a maga módján. Láttatok már színes, mesébe illő csodagőzhajókat? Ha még nem, itt az alkalom:
csak a képre kattintva nézhető meg a videó (sajnos a neten embedelhető változatban még nem találtam :( )
Francia steampunk a The Dose-ban: Az új Belle Époque
Sokat gondolkoztam hogyan írjam meg ezt az ajánlót az ajánlót személyes érintettségem miatt. De nesze neked hajrá. Tudom, ez nem az én blogom, a hír mégis közügy. :) Olvassátok sok szeretettel a Black Nail Cabaret interjút (amit nem én készítettem) és a cikkemet a francia steampunkról (amit én írtam, Damage szívélyes angol tolmácsolásában) a legújabb The Dose-ban:
a cikkem nyitóképe (mutatóba)
Belül a magazin trendi, friss, fiatalos, lendületes. Engem különösen a bizarr interjúalanyok (és nem csak az említett) vonzottak - van még bőven -, amit csinálnak az elképesztő és lehengerlő. :) A magazin tipográfiája sokszor látványosan meglepő. Tetszik a ritmikussága, és sok, de tényleg sok a hatásos kép. :)
Teaser:
THE DOSE magazine - Issue 3 (Paris) TEASER
Megvehető és agyonolvasható: thedosemag.
És egy kis Black Nail Cabaret, ezek után nem hagyhatom ki: :D (Damage-nek és jusztinának ajánlva)
Arkangyalok hattyúdala
Szubjektivitásom teljes tudatában állítom, a Plan 9 From Outer Space után ismerjük a receptet: úgy ahogy az anyag mellett létezik az antianyag, úgy a tehetség mellett is létezik az antitehetség. A jó műalkotásokkal kapcsolatban nagyjából tudjuk mi a helyzet, az antianyagszerű művészeti alkotásokon ki-ki kedve szerint sírhat vagy éppen nevethet. Az Arcangeli esetében én az előbbit választom.
ajánlom megtekintésre a videó alatti kommentaggitációt - az értékelés láthatóságát, talán nem véletlenül, le is tiltották
Első megtekintés után, mintha Vörösmarty Vén cigányává alakultam volna:
"Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban"
Johnny Hollow és a piszkos kezek bemutatja
Százéves magyar hangok
Hölgyeim és Uraim! Hangszenzáczió következik! Százesztendős magyar hangok a villanyos binárius telefónia távösszekapcsoltatvásban! Nem viczcz, bizony úgy ám! Kend oszt tán' kipróbálhatja aztat! Be kell a legfölső sorba kasíroztatni, kérem szépen, asszongya: g r a m o f o n o n l i n e . h u
Világsiker! Nóta, sanzon, kaczagányos kaczagás!
Blaha Lujza, Fedák Sári, Bandi Marci!
Járjon tánczot Arany János költőúr és Czóbel Minka úrasszony dalaira!
Csárdásegyveleg, charleston, csárdás, boogie-woogie.
Népszerű slágerek 1904-től 1958-ig.
Hallgasson bele! Nem fog fájjni a füle!

Viccen kívül. Az április 17-i a debreceni Gramofondiszkó előtt hetekkel indult egy régi gramofonfelvételeket digitalizáló weboldal a Neumann-ház szervezésében. A Gramofon Online egy a Kaliforniai Egyetem Cylinder Preservation And Digitization Projectjéhez hasonló vállalkozás, ami több ezer régi hangfelvételt gyűjt össze, és tesz közzé az interneten elérhető formában. Ezzel is közkinccsé téve a múlt hangjait.
Stanley Kubrick
Ez egy olyan videó, amiről sok mindent el lehet mondani, kivéve azt nem, hogy elsőre értjük. Jó kérdés az mi köze van ennek Stanley Kubrickhoz az utolsó pár másodperc 2001: Űrodüsszeiás ételjelenet idézést leszámítva. Az angol Mogwai posztrock banda amúgy sem könnyed videóiról híres. Ez a furcsa talbotípia világát idéző 2001. körül készült videóklip lényegében a viktoriánus ufó toposz miatt nevezhető steampunkosnak. Aki pedig megtalálja benne Stanley Kubrickot, annak garantáltan építünk egy időgépet. ;)
Custom steampunk Gameboy by Thretris
Tiszteletem minden kedves Szt!mpank olvasónak! NINth vagyok, honi blogger, aki mostantól kisebb-nagyobb rendszerességgel különféle kütyüket és érdekességeket fog prezentálni nektek steampunk témakörből, kávé mellé, ébredés utánra. Őszintén remélem, hogy sikerül majd pár izgalmas percet és üdítő újdonságot hoznom az életetekbe.

Rögtön elsőre egy egészen szokatlan külcsínnel rendelkező Gameboy lesz terítéken, ami nem csak jól néz ki, de még zenélésre is alkalmas. Aki nem hiszi, nézze meg a videót, vagy hallgasson bele abba a muzsikába Last.fm-en, amit ezzel a furcsasággal készítettek.
Egy picivel beljebb még több kép, valamint a hivatalos linkek várják az érdeklődőket.
Van egy duó Seattle-ben...
Van egy duó Seattle-ben, akik olyan steampunk zenét játszanak, amire senki nem számítana: lassú, merengős indie-t, ami a klasszikus dzsessz elemeit keveri a világzene lassabb etnósabb irányzataival.
Kérsz egy csésze teát?
És a tea mellé egy kellemes, megnyugtató hangulatot?
A Latitude x Longitude ezt kínálja.
A nyugodtabb téli hónapokra ideális az a néhány felvétel, ami honlapjukon megrendelhető és meghallgatható.
Latitude x Longitude - Rebeqa Rivers honlapján
Zenei disszonanciák - Vera Mesmer és Mr. Meeble
Nyugodjon meg mindenki nem veszem egy kalap alá a két bemutatni kívánt üde steampunk zenei színfoltot. Nem is lehetne, hiszen a két zenész mintha egymás ellentéte vagy éppen disszonanciája lenne.
Az első, akit bemutatok az amerikai Vera Mesmer. Első ránézésre steampunk Johnny Depp klón, aki énekel és gitározik. Elsőrendű közvetítő közege a zene. Másodrendű, de elsőrendűnek tűnő közvetítő közege a jól sikerült marketing. Ráadásul a hölgyek örömére rengeteg előnyös fényképpel reprezentálja magát mind a myspace-en, mind a saját honlapján. Első albumának címével: The Gypsy Magician - mintha utalás a The Crying Man Johnny Depp által alakított cigány fiú figurájára - "egzotikus" férfiszerepbe bújik. Ez a lemeze mindössze 6 dollár, tehát, bárki viszonylag olcsón megveheti Vera saját weboldalán. (Belehallgatni myspace-en lehet.)
A második bemutatandó figurával, a francia Mr. Meeblével zűrzavarosabb zenei vizekre evezhetünk. Mr. Meeble magát zenei káosznak és vizuális őrültségként definiálja. Valójában inkább olyasmi, mintha a jelenlegi Muse Depeche Mode-os hangvételét steampunk jelmezbe bújtattuk volna, egy impozáns, Onedin kapitányt idéző barkóval. Mr. Meeble nagy szavakat használ, és zenei irányvonalával jól passzol az aktuális trendekhez: pop, vizuál, poszt, káosz, organikus, elektronikus. Never Trust the Chinese c. albumának borítója-koncepciója trendi, merész és pop-szürrealista:
Mi kell ennél több? Hallgassunk bele...
Mr. Meeble hivatalos weboldala: meeble.com
Coppelius a viktoriánus metál
Ez a nagyon vagány banda, a Coppelius, német és metált játszik....dobon, cselón, klarinéton és bőgőn! Nevüket E.T.A. Hoffman Der Sandmann című művéből vették.



































.gif)
%20(1).jpg)



