Mechanikus Tanoda bejegyzései

Boldog Nemzetközi Steampunk Napot!

 

Már pár éve ez az a nap, amikor minden steampunk ünnepel. Hogy miért pont ma? És hogy mit ünneplünk? Ez a két kérdés még évek múltán is megválaszolatlanul lebeg a levegőben.

A legtöbb steampunk blog szerint, azért ma tartandó a steampunk ünnepe, mert H. G. Wells június 14-én látta meg a napvilágot. De ez nem igaz. H. G. Wells szeptember 21-én született, így aki kitalálta, hogy Wellstől eredeztethető az ünnep, az téved.

A Nemzetközi Steampunk napon inkább egy igen érdekes informatikatörténeti momentumnak "örülhetünk" - legalábbis a Wikipedia információi alapján -, nevezetesen e napon adta be a Brit Királyi Asztronómiai Társaságnak Charles Babbage a differenciálgép ötletéről szóló tanulmányát: a "Nagyon nagy matematikai táblázatok gép általi kiszámításáról" címmel.

A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 fontos díját is odaítélték neki 1823-ban. A gép készítését elkezdte, de soha nem fejezte be. Két dolog miatt: az egyik, hogy a belső súrlódás és áttétel nem állt megfelelő szinten abban az időben, s az állandó vibráció problémákat okozott. A másik az volt, hogy az eredeti terveket megváltoztatta a gép készítése közben. 1833-ra 17000 font ellenére sem tudott kézzelfogható végleges eredményt felmutatni.
Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. A másodiknak csak a terveit készítette el. Ez az a gép, amit 1989 és 1991 közt építtettek meg, első számításait a Londoni Tudományos Múzeumban végezte el és 31 számjegyes eredményeket adott ki.
A második géphez Babbage nyomtatót is tervezett.

"A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 fontos díját is odaítélték neki 1823-ban. A gép készítését elkezdte, de soha nem fejezte be.

1833-ra 17000 font ellenére sem tudott kézzelfogható végleges eredményt felmutatni.

Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. A másodiknak, amelyet nyomtatóval szerelt volna fel csak a terveit készítette el. Ezekre alapozva 1855 után Per Georg Scheutz, majd Martin Wiberg épített differenciálgépet." /Wikipedia/

 

MI AZ A DIFFERENCIÁLGÉP?

A differenciálgép egy hatalmas mechanikus számológép, egy kis túlzással élve a korai számítógépek egyik elődje. A gép tízes számrendszert használt, és egy kar tekerésével lehetett működtetni.

Babbage születésének kétszázadik évfordulójára 1992-ben a londoni Science Museum Babbage tervei alapján elkészítette a második differenciálgép korhű mását, korabeli gyártási technológia felhasználásával.

2000-ben rekonstruálták a Babbage által a géphez tervezett nyomtatót is. Néhány apróbb hibát ki kellett javítaniuk Babbage terveiben, de ezután a gépek tökéletesen működtek, és működnek ma is. Ezzel eldőlt a hosszú ideje tartó vita, hogy lehetséges lett volna-e Babbage tervei alapján működőképes gépet készíteni a korabeli technológiával elérhető pontosság mellett.

----

 

Mi a Nemzetközi Steampunk Napot június 17-én vasárnap egy szentenderi kirándulással ünnepeljük. Tarts velünk! Részletek a Facebookon



Exoskeletonok a "gőzkorból"

Az emberi láb olyan tökéletes a mai nemében, hogy a mai napig robotikai problémát jelent mozgásának utánzása gépek által. De az emberiség már a XIX. században nagyot mert álmodni a téren, miként terjessze ki saját lépéseinek erejét, gyorsabbá tegye a futást, valamint hogyan tegye járóképessé a mozgáskorlátozottakat. Így készültek el a világ első exocsontvázai és járógépei.
Az első ilyen valós alkotást egy álmodozó terv, egy úgynevezett edizonád – azaz egy 1820 években írt szatíra – tartalmazza. A Robert Seymour által sétálógép és egyév mindennapokat segítő gőzgépek  rajzaival megmutatta, hogy mennyire azt gondolták a korban, hogy mindent megváltoztat a gőz ereje Egy kicsit ma már ironikusnak hat, ahogy gőzölgő teáskannán lovagolnak az angol hölgyek, valamint gőzrepülőgépen száll egy katona, a fájós lábú hivatalnok pedig gőzlépegetővel halad. Azért be kell látnunk a steampunk művek is bizony sokat átvettek ezekből az álmokból. Az egyik igen humoros példája az újrafelhasználásoknak a Wallace és Gromit filmben található gőznadrág, ahol aztán viselőjét mindenféle bajba kergeti a fantasztikus járógép.
A járás könnyítő első „jármű” tervének még pár évtizednek el kellett telnie. A fantázia 1889-ben kezdett valósággá válni, amikor az amerikai Ira CC Rinehart kifejlesztette „újkeletű sétálógépét”. Az eltérés a fentiekben látottakkal szemben, hogy a járógép nem akart járni, annál hasznosabb és a kor technikájával kivitelezhetőbb gurulós gyaloglást tett volna lehetővé. Úgy kell elképzelnünk Rinehart masináját, mint egy álló „kerekesszéket”, amit a deréknál kiálló kormánnyal lehetett volna irányítani. A feltaláló elképzelése szerint 25 km/óra sebességre lett volna képes. A gépről szóló információk St Paul Globe amerikai újságról jelentek meg, akkor még nem építette meg Rinehart találmányát. Sajnos arról nincs adatunk, hogy a járógép valaha elkészült volna. Valószínű, hogy a későbbiekben a görkorcsolya és a roller feltalálása, majd a biciklizésé  terjedése, valamint a testmozgás forszírozása szükségtelenné egy hasonló gépezet elkészültét. Mozgáskorlátozottak számára pedig használhatatlan.
De lépjünk csak tovább. Íme egy szintén amerikai lelemény. A emberi erővel hajtott futurisztikus sétáló egykerekű, azaz unicikli. Amennyire kivitelezhetőnek tűnt a fentiekben bemutatott szerkezet ez a lábas unicikli annál elkészíthetetlenebbnek tűnik. Igyen jól látjuk: van egy szék, amit egy hatalmas kerék vesz körül, a kerék beleépítésének pedig csak látványfunkciója van, mert valójában a szerkezetet két emberi műláb hajtja. Valami bőszen szivarozó bajszos steampunk főgonoszt egy gőzfantasyban elképzelhetünk egy ilyen masinában, de ez az 1904-es Charles G. Grosse agyából kipattant lelemény többre nem jó.
A gőzjárás az emberiség fejéből 1917-ig nem tudott kimenni. Ezt bizonyítja negyedik bemutatandó találmány, amely már az I. világháború árnyékában készült és pont ezért nem a lazsálást és a kényelmet biztosította volna használóinak, hanem az emberi erő kiterjesztését. A Pedomotor, mely Leslie C. Kelley nevéhez fűződik szintén amerikai fejlesztés, és gőzhajtással vette volna le az izmokról a terhelését, és növelte meg egy gyalogos vagy egy futó sebességét. A kis gőzgépet, mint egy táskát a háton lehetett volna viselni, a gőzgép energiája pedig szalagok segítségével serkentette volna az izmokat és az ínszalagokat. Izgalmas elképzelni, milyen lett volna, ha az I. világháború végén a szuper gyalogos ezredek a hátukra szerelt gőzgéppel közlekedtek volna. Az elképzelés mégis elkészíthetetlen volt a korban.
Maga az ötlet azonban nem ment feledésbe, elég ha csak arra gondolunk, hogy nem is olyan régen olyan műlábat fejlesztettek ki, amely a szupergyorssá teheti a leglassabb futót is, és hatékonyabb az igazi emberi lábnál. Katonai kísérletek még most is folynak a hatékony exocsontvázak kifejlesztésére.
2011 januárjában megalkották a kerekesszék modern alternatíváját a ReWalkot. Egy kaliforniai cég a Tibion Corp pedig kifejlesztette az eLEGS-et, amelynek célja a gerincvelő sérüléseket elszenvedett emberek járási funkciójának helyreállítása.

 

Az emberi láb olyan tökéletes a mai nemében, hogy a mai napig robotikai problémát jelent mozgásának utánzása gépek által. De az emberiség már a XIX. században nagyot mert álmodni a téren, miként terjessze ki saját lépéseinek erejét, gyorsabbá tegye a futást, valamint hogyan tegye járóképessé a mozgáskorlátozottakat. Így készültek el a világ első exocsontvázai és járógépei.

 

GŐZNADRÁG (1820?)

Az első ilyen alkotás tervét, egy úgynevezett edizonád – azaz egy 1820 években írt jövőképet bemutató szatíra – tartalmazza. A Robert Seymour által sétálógép és egyév mindennapokat segítő gőzgépek  rajzaival megmutatta, hogy mennyire azt gondolták a korban, hogy mindent megváltoztat a gőz ereje.

Elolvasom »



75 éve ért véget a léghajózás aranykora

LZ 129 Hindenburg német Zeppelin-léghajó. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel egyike volt a valaha megépített legnagyobb léghajóknak, hossza 245 méter volt. Nevét Paul von Hindenburg (1847-1934) német tábornok, köztársasági elnök (1925-1934) után kapta.
Első repülése 1936 márciusában volt Friedrichshafen-ben (Németország). Legnagyobb sebessége 135 km volt óránként, tartósan 125 km-rel tudott haladni. Bár arra tervezték, hogy héliummal lesz megtöltve (mivel a hélium semleges gáz), azonban az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozásai miatt a náci Németországgal szemben, kénytelenek voltak hélium helyett gyúlékony hidrogéngázt használni.
A Hindenburg 1936-ban megkezdte a rendszeres légiszállítást az Atlanti-óceán felett. Mintegy 1000 utast fuvaroztak át 10 menetrendszerinti út során Németország és az Egyesült Államok között.
1937. május 6-án, Lakehurst városában, leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és teljesen megsemmisült. A balesetben a fedélzeten lévő 97 ember közül 36-an haltak meg. A tragédiát számos filmen, fényképen megörökítették, a léghajók kora leáldozott a katasztrófa hatására.
A hivatalos vizsgálat szerint a tüzet a légkör statikus kisülése okozhatta, azonban sokan feltételezték, hogy egy náciellenes szabotázsról volt szó.

 

"LZ 129 Hindenburg német Zeppelin-léghajó volt. Testvérhajójával, a Graf Zeppelin II-vel egyike volt a valaha megépített legnagyobb léghajóknak, hossza 245 méter.

Nevét Paul von Hindenburg német tábornokról, köztársasági elnök után kapta.

Első repülése 1936 márciusában volt Friedrichshafenben, Németországban. Legnagyobb sebessége 135 km volt óránként, tartósan 125 km-rel tudott haladni.

Bár arra tervezték, hogy héliummal lesz megtöltve - mivel a hélium semleges gáz -, azonban az Amerikai Egyesült Államok exportkorlátozásai miatt a náci Németországgal szemben, kénytelenek voltak hélium helyett gyúlékony hidrogéngázt használni.

A Hindenburg 1936-ban megkezdte a rendszeres légiszállítást az Atlanti-óceán felett. Mintegy 1000 utast fuvaroztak át 10 menetrend szerinti út során Németország és az Egyesült Államok között.

1937. május 6-án, Lakehurst városában, leszállás közben, máig tisztázatlan körülmények között kigyulladt és teljesen megsemmisült. A balesetben a fedélzeten lévő 97 ember közül 36-an haltak meg. A tragédiát számos filmen, fényképen megörökítették, a léghajók kora leáldozott a katasztrófa hatására.

A hivatalos vizsgálat szerint a tüzet a légkör statikus kisülése okozhatta, azonban sokan feltételezték, hogy egy náciellenes szabotázsról volt szó." /forrás: Wikipedia/

Korabeli filmhíradó a Hindenburg tragédiájáról:



A steampunk pszichológiája

 

A steampunk pszichológiája
A Chronicles of Harriet blogon egy írás a személyiségpszichológia steampunk vonatkozásaival foglalkozik. Harriet Tubman blog szerzője cikkében azt vizsgálja, hogy kik azok, akiket érdekelni kezd maga a steampunk szubkulturális szintjén, majd steampunk archetípusokat egy pszichológiai elmélet alapján értelmezhető személyiségtípusokkal veti össze.
Akármilyen furán is hangzik, de a sci-fi és a fantasy szeretete - annak a motivációja, hogy jelen világunkból az elménk alkotta képzeletbeli tájaira kalandozzunk – úgy ahogy a beöltözési és önkifejezési vágy vagy a nonkomformizmus hajlamosító tényező lehet a steampunk szeretetére is.
A cikk írója az úgynevezett Myers-Briggs típuselméleti tesztet töltötte ki. Ebből fejtette meg, hogy miért is szeretheti a steampunkot. Az így kapott ismereti anyagot általánosította tovább.
Lényegében a típuselmélet a következő kérdésekre felelve mondja el milyen vagy:
- Hogyan pihensz, hogyan töltődsz fel? Társasággal, beszélgetéssel bulival vagy egyedül, visszavonulva.
- Hogy gyűjtesz információt? Öt érzékszervvel vagy megérzéssel, ötletekkel.
- Mi alapján döntesz? Ész érvekkel, logikával vagy az érzések és értékek alapján.
- Milyen az életstílusod? Megítélő, tervező vagy észlelő, spontán.
Az eredeti cikk szerzője ez alapján kiderítette, hogy ENTJ "hadvezér" személyiségtípusba tartozik (e bejegyzés szerzője pedig az állandóan elemző és tervező INTP). Az ENTJ kifeléforduló-intuitív-gondolkodó-megítélő. Tehát, aki hadvezér típus az bulival kapcsolódik ki, megérzéssel, ötleteléssel szerzi az információkat, logikusan dönt és megítélő az életstílusa.
Egy ilyen tesztet már magyarul is ki lehet tölteni, úgyhogy nem kell a világ túloldalára szaladni ahhoz, hogy megismerd önmagad. Az ENTJ típuson kívül még a Myers-Briggs tipológia tizenöt típust különböztet meg, melyeket halmazokba rendez.
Racionalisták: (NT)
Mérnökök:
- INTP - Tervezők
- ENTP - Feltalálók
Koordinátorok:
- INTJ - Lángelmék
- ENTJ - Hadvezérek
Idealisták: (NF)
Támogatók:
- INFP - gyógyítók
- ENFP - bajnokok
Mentorok:
- INFP - gyógyítók
- ENFJ - tanítók
Életművészek: (SP)
Szórakoztatók:
- ISFP: "Alkotók"
- ESFP: "Előadók"
Kezelők:
- ISTP: "Kézművesek"
- ESTP: "Vállalkozók"
Gondviselők: (SJ)
- ISTJ: "Felügyelők"
- ESTJ: "Ellenőrök"
Fenntartók:
- ISFJ: "Oltalmazók"
- ESFJ: "Gondoskodók"
RACIONALISTÁK KONTRA ÉLETMŰVÉSZEK
A blogger szerint a fentebb olvasott halmazok közül a steampunk szemszögéből tekintve az NT azaz az intuitív-gondolkodó besorolás az izgalmas, amely egyenlő a "racionálatás temperamentumával". Ez érthető és nem pszichológiai nyelvre lefordítva olyan embereket takar, aki megérzéssel, ötleteléssel gyűjtik az információkat és nem az érzéseikre hagyatkozva, hanem észérveik alapján döntenek.
A típuselemzéssel foglalkozó pszichológiai weboldal információi alapján a sci-fi és fantasy szeretetére ösztönző jellemző a lakosságnak mindössze csak 12,5 százalékát érinti, nagy részük pedig férfi és nem nő.
De ez még mindig csak a fogékonyság. Hogy ebből mekkora az az arány, akiket maga az időzavaros sci-fi vagy fantasy vonzana azt nem lehet megbecsülni. Az azonban gyanús, hogy ahogy azt a Facebook statisztikánk is mutatja a 18 és 24 év közötti intuitív gondolkodók kedvelhetik leginkább a steampunkot.
A cikk ugyan nem említi az "SP" azaz életművész csoportot a steampunk terén, de mivel előadó művészet nélkül nem létezne maga a stílus divatirányzatként, nem működne színházként, de még csak egyszerű cosplayezés és kosztümös találkozók terén sem, így az életművész hajlamúakat szintén abba a kategóriába sorolnám, akik hajlamosabbak megkedvelni a szubkultúránkat, már csak önkifejezési motivációjuk elégtétele folytán is.
És most menjünk tovább. Pontosabban evezzünk egy kicsit a jungi pszichológia két fogalmára - ami a Myers-Briggs típuselmélet alapköveire: az extroverzióra és az introverzióra.
KIÖLTÖZŐK ÉS „BEVETKÖZŐK”
Gondolom, e bejegyzés olvasója is tapasztalta már azt, hogy vannak olyan emberek, akik könnyebben teremtenek kapcsolatokat, "jó a beszélőkéjük", nagy társaság veszi körül őket, mindenkivel jóban vannak, és vannak olyan emberek is, akik inkább szeretnek egyedül lenni, kevésbé nyílnak meg társaságban. Előbbit extroverziónak, utóbbi jellemzőt pedig introverziónak nevezik a pszichológusok.
Az extrovertált, azaz a kifelé fordulóó steampunkok azok, akik inkább hajlamosabbak pózolni, mutatkozni, kiöltözni, mivel az extrovertáltság abefelé fordulóó steampunkokat, az introvertáltakat nehezebb rávenni ilyesmire, de persze nem lehetetlen. Az extrovertáltak ember közvetlen, nyitott, barátkozó természetű, könnyen és jól alkalmazkodik, kiterjedt társasági köre van, kedveli az új helyzeteket, kalandokat, az új ötleteket, az introvertált típus inkább csendes, megfontolt, zárkózott, visszahúzódó. Nagy társaságban és idegen közegben feszélyezetten mozog, a tömeg idegessé teheti. Távolságtartó, és nehezen teremt kapcsolatokat, ő az, aki jól elvan egyedül is, és inkább a net világába húzódik, vagy sokat időzik saját műalkotásaival bíbelődve.
FANTÁZIAKAKARKETEK LELKIFAJTÁKBA RENDEZVE
Miután jellemeztük a befelé és kifelé forduló steampunkokat, illetve meghatároztuk azt a két csoportot – racionalisták és életművészek - , amelyekből a legtöbb steampunkot kedvelő kerül ki, mutassuk meg, hogy a steampunk fantázia archetípusok mit mutatnak a Briggs-Myers személyiségtípusok.
Akiknek újdonság lenne a steampunk archetípusokkal való foglalatosság az lapozzon vissza egy korábbi cikkünkre Flamara Halvorsen tollából, mely ezzel a témával foglalkozik, és miután ezt átolvasta térjen ide vissza, hogy aztán meghatározhassa melyik csoport, milyen személyiségtípusba sorolandó, hogy megláthassa saját magához milyen steampunk karakter állna a legjobban és leghitelesebben. (Javítva az eredeti listát, ahol a cikk szerzője pár helyen a kézműves típust felcserélte a bajnokkal.)
Légikalóz – ENFP/ESTJ – bajnokok, ellenőrök
Felfedező – ESTP - vállalkozók
Aviátor – ENFP - bajnokok
Dandy/Femme Fatale – ESTP - vállalkozók
Vadász/Harcos – ENFP – bajnokok
Őrült tudós/Feltaláló – ENTP/INTP – feltalálók, tervezők
Ezermester – ISTP - kézművesek
Filozófus/Tudós – INTJ - tervezők
Arisztokrata/Lady/Gentleman – INFJ/ESFP – tanácsadók, előadók
Utcagyerek/Tolvaj – ENFP/ESFP – bajnokok, előadók
Reformer – ENFJ – tanítók
Ahogy a Chronicles of Harriet blog fogalmaz természetesen a személyiségtipológia, sem a steampunk karakterek, sem a köztük lévő összefüggés nincs kőbe vésve, de ahhoz, hogy elgondolkozzunk azon, miért is érdeklődünk valami iránt, vagy éppen miért is vonzana egy bizonyos karakter megszemélyesítése hatékony és ajánlott fogódzó.
Itt tudhatod meg milyen személyiségtípusba tartozol:
Myers-Briggs Típus Indikátor Személyiségtesztek

A Chronicles of Harriet blogon egy írás a személyiségpszichológia steampunk vonatkozásaival foglalkozik. A blog szerzője cikkében azt vizsgálja, hogy kik azok, akiket érdekelni kezd maga a steampunk szubkulturális szintjén, majd steampunk archetípusokat egy pszichológiai elmélet alapján értelmezhető személyiségtípusokkal veti össze.

Akármilyen furán is hangzik, de a sci-fi és a fantasy szeretete - annak a motivációja, hogy jelen világunkból az elménk alkotta képzeletbeli tájaira kalandozzunk – a magas önkifejezési vágy vagy a nonkomformizmus hajlamosíthat a steampunk kedvelésére.

A cikk írója az úgynevezett Myers-Briggs típuselméletet tesztet töltötte ki. Ebből fejtette meg, hogy miért is szeretheti a steampunkot. Az így kapott ismereti anyagot általánosította tovább.

 

Elolvasom »



Steampunkos helyek Magyarországon: Városi Tömegközlekedési Múzeum

 

Tavaly indítottunk el azon sorozatokat, ahol a magyar steampunkos helyeket gyűjtjük össze. Hogy miért? Például a helyszínek kiváló fotózási lehetőséget biztosítanak, érdekesek számunkra, és ha ezeken a helyeken járunk, akkor úgy érezhetjük, mintha időutazáson vennénk részt.

Korábban már sokszor szó volt a blogon és Facebookon is az Istvántelki Főműhely vonattemetőjéről, a Vasúttörténeti Parkról, a Közlekedési Múzeumról, a  az óbudai gázgyárról, és az Öntödei Múzeumról, de ilyen a Városi Tömegközlekedési Múzeum is Szentendrén, amelyet Nagy Norbert (nanoimpala) olvasónk ajánlott figyelmünkbe.

 

A Városi Tömegközlekedési Múzeum névre elkeresztelt ipartörténeti szakgyűjtemény 1992. július 14-én nyitotta meg kapuit először a nagyközönség előtt, a HÉV-vonal villamosításakor, 1914-ben épült kocsiszín épületében. Az öreg kocsiszínt felújították és átalakították, hogy megfeleljen legújabb rendeltetésének. A múzeum ma öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal, szabadtéri kiállító területtel várja a közlekedés iránt érdeklődőket.
Látogatóink számos fényképfelvétel és korabeli tárgyi emlék segítségével kaphatnak képet a magyar főváros közösségi közlekedésének kialakulásáról és fejlődéséről az első lóvasúti vonal 1866. augusztus 1-jén történt megnyitásától egészen a megépített- és tervezett metróvonalakig. Megismerhetik a mai BKV Zrt. jogelődjeit, továbbá az egykori és mai Magyarország nagyvárosainak közlekedését, villamoshálózatát, járműveit. Bemutatjuk a vasutakat kiszolgáló infrastruktúra, a pálya- és felsővezeték építés, -fenntartás, a távközlés és az áramellátás műszaki emlékeit és eredeti helyén tekinthetik meg a szentendrei régi kocsiszín egykori kovácsműhelyét. Külön terem foglalkozik a budapesti autóbusz- és trolibusz-közlekedés történetével. Látogatóink megismerhetik mind a korabeli jegyfajtákat és vállalati rangjelzéseket, mind a különféle járműalkatrészeket és berendezéseket. Mindezek mellett a múzeum mintegy 60 felújított járművel várja a régi korok szerelmeseit. Nem csak gyerekek számára jelenthet élményt, hogy a kiállított járművek egy részére fel is szállhatnak.
A járművek között szerepel az 1887-ben - a legelső HÉV mozdonyok egyikeként - forgalomba helyezett, 4-es pályaszámú, Haraszti névre keresztelt gőzmozdony, de - a legidősebbek közül válogatva - bemutatjuk azt az 1897-ben készült, 1906. évi állapotában megtekinthető 418-as pályaszámú villamost, mely 2001-ben a párizsi magyar évadon reprezentálta a budapesti közösségi közlekedés több mint másfél évszázados történetét. A kiállítást megtekintve végigkísérhetjük a villamosok és a HÉV járművek fejlődését a kéttengelyes kocsiktól, az ikerkocsikon át egészen a csuklós járművekig, illetve a gyorsvasúti motorvonatokig. A HÉV-ek és a villamosok mellett a hetvenes éveket elénk idéző Ikarus autóbuszok, egy - az első magyar önhordó szerkezetű autóbusz típusnak emléket állító - autóbusz-"torzó", valamint a hatvanas-hetvenes évekből származó trolibuszok várják az ide érkezőket

 

Elolvasom »



A Titanicra emlékezünk

 

Száz éve történt az RMS Titanic tragédiája, és most még a csapból is a Titanic folyik. A kilencvenes évek nagysikerű Titanic filmjét újravetítik természetesen 3D-ben, továbbá Titanic beöltözős találkozókat tartanak, Titanic emlékexpedíciók indultak az óceánon (amelyek reméljük nem jutnak Titanic sorsra), és rengeteg írás, cikk jelenik meg a Titanicról. Kiemelnénk az Index Percről-Percre tudósítását, ami a magyar múltidézések közül talán a legötletesebb.

Elolvasom »



Megtalálták a vaskancellár és egy XVIII. századi ember "hangját"

 

Bismarck kancellár beszél egy most megtalált felvételen
New York, 2012. február 5., vasárnap (MTI/AP) - Első alkalommal hallható a XXI. században Otto von Bismarcknak (1815-1898), a XIX. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakjának a hangja egy most felfedezett hangfelvételen.
Az egykori német kancellár az egyike azoknak, akik felszólalnak azon tucatnyi mintegy 120 éves viaszhengeren, amelyeket Thomas Edison New Jerseyben fekvő vidéki házában őrzött. A hengereken zene és a kor méltóságainak hangja hallható. A beszélők közül az egyik személy még a XVIII. században született, valószínűleg ő az egyetlen, akinek felvétel őrzi a hangját.
Bismarck a hengeren énekel, valamint a fiát inti az erkölcsös életre, valamint a mértékletességre az evésben és ivásban.
"A XVIII. században a hangot az ember legnemesebb képességeként írták le. Bismarck már többé nem néma, azt hiszem, a hangja által újfajta megközelítésben láthatjuk őt" - mondta Stephan Puille német kutató, a kancellár hangjának azonosítója.
A legkorábbi hangfelvételek megsemmisültek - mondta el Patrick Feaster, az Indianai Egyetem kutatója, aki egyike volt a felvételeket azonosító csoportnak. A hangfelvételeket 1889-90-ben Theo Wangemann készítette, akit Edison a párizsi világkiállításra küldött, hogy ott a kiállított fonográfokra felügyeljen. Feaster Wangemannt mint "az első professzionális hangmérnököt" tiszteli. A német Wangemann Párizsban zenekarokat, zongorajátékot, színészi előadásokat rögzített - felvételt készített a még vadonatúj Eiffel-tornyon is.
Az egyik legkorábbi és máig a leghíresebb hengeren maga Johannes Brahms zongorázik, ám az - mint azt Feaster szomorúan megállapította - rendkívül sérült és zajos. Edison technikája ehhez képest sokkal jobb hangzást és időtállóságot tett lehetővé.
Wangemann a most fellelt hengerekről megemlékezik egy 1906-os keltezésű szabadalmi okiratban, megemlíti, hogy sok közülük már eltörött, de aztán hosszan nincs nyomuk. 1957-ben kerültek ismét elő, amikor az Edison-ház a nemzeti park kezelésébe került. Abban az időben gyors leltár készült a házban és a laboratóriumban talált tárgyakról. A hengereket őrző fadobozra címkét ragasztottak. Ekkorra a hengerek egy része már törött volt, mivel valaki megkísérelte felfeszíteni a lezárt ládikát. Jerry Fabris, az Edison Nemzeti Történelmi Park múzeumának kurátora 2005-ben akadt a tárolóra. Ám ebben az időben még nem rendelkezett a törékeny hengereken hallható felvételek digitalizálására alkalmas készülékkel. 2010-ben, amikor elkezdte meghallgatni őket, és meghallotta rajtuk a német beszédet, sejtette, hogy valami fontosra bukkant. Ekkor kezdte el a hengereket elemezni az Indianai és a Berlini Egyetem közös munkával.

Szenzációs viaszhenger felvételeket fedeztek fel nagyjából 120 éves viaszhengereken, melyeket Thomas Edison New Jerseyben fekvő vidéki házában őrzött.

Első alkalommal hallható a XXI. században Otto von Bismarcknak (1815-1898), a XIX. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakjának a hangja egy most felfedezett hangfelvételen.

Az egykori német kancellár az egyike azoknak, akik felszólalnak azon tucatnyi mintegy 120 éves viaszhengeren, amelyeket Thomas Edison New Jerseyben fekvő vidéki házában őrzött. A hengereken zene és a kor méltóságainak hangja is hallható.

A beszélők közül az egyik személy - Helmuth Karl Bernhard von Moltke - még a XVIII. században született, valószínűleg ő az egyetlen a kortársai közül, akinek felvétel őrzi a hangját.

Elolvasom »



Stirlingpunk

Már többször is bemutattuk a blogon a Stirling-motort, a gőzgépek nagy vetélytársát A nagy ellenlábas a Stirling-motor ; Ministirling gyönyörűségek

Azért ismételjük át, mi is az:


"A Stirling-motor vagy más néven hőlégmotor, külső hőbevezetésű hőerőgép, általában dugattyús-forgattyús mechanizmussal készül. A belsőégésű motorokkal szemben a Stirling-motor hőforrása nem a hengerben elégő fűtőanyag, mint az Otto- és Diesel-motoroknál vagy a gázturbinában, hanem a motoron kívül van. A hőátadási folyamat lehetővé teszi, hogy az összes hőerőgép közül a legjobb hatásfokot nyújtsa: hatásfoka megközelítheti annak az ideális Carnot-körfolyamatnak a hatásfokát, mely az alkalmazott szerkezeti anyagoknál gyakorlatilag elérhető. (A termikus hatásfokot a hőmérséklet határolja le).
A motort Robert Stirling lelkész találta fel 1816-ban, aki az első gépeken lényeges újításokat dolgozott ki, az első szabadalmat adta be és később segített mérnök fivérének, James Stirlingnek a további fejlesztésben."                 

Wikipédia: Stirling-motor

Elolvasom »



Nem minden steampunk, ami annak látszik

 

Professor Elementalt és Mr. B.-t megihlette a Regretsy blog Not Remotely Steampunk (régebben Things are Not Steampunk kategóriája) ezért írtak egy dalt a steampunk "elnemsteampunkosulása", pontosabban a steampunk elszappanosodása ellen.

Elolvasom »



Steampunk Off Book - amiről érdemes beszélni

 

Alternatív realitás, anakronista életfilozófia, performansz-megvalósítás, életművészet és steampunk esztétika.

Ezek azok a kifejezések, amelyekről a következő rövidfilmben is szó van.

Elolvasom »



Gőzös játék három keréken

Bezony, bezony. Egészen pontosan egy távirányítással vezérelt "játék" terepjáró. Nekem egészen tetszik a kinézete, bár a rózsaszínbe hajló festést (?) nem igazán értettem, de néhány hozzászólás a videó alatt felhomályosított. Ez ugyanis egy "tribute" járgány, tisztelgés egy létező, rózsaszín katonai(!) jármű előtt. A brit SAS ugyanis a sivatagban egy időben ezt a színt részesítette előnyben a Land Rover terepjárók egy típusánál. Indoklás: ez az árnyalat remekül rejt a homokban. Khm...csak nekem jutott eszembe egy irtózatosan magas labdának minősülő poén?

Ettől függetlenül egészen szépen döcög, igaz nem szénnel fűt, hanem gázzal.

Na de eleget beszéltem, lássuk is a járgányt. A lényeg 2:10-től kezdődik, ha valaki türelmetlen, de érdemes végignézni, mert egészen közeli és jó képeket mutat róla a videó. Így hasznos segítség lehet referenciaként, ha valaki hasonló alkotáson töri a fejét.

 

Kicsi kocsi vrüm-vrüm

Elolvasom »



224 éves lenne Louis Daguerre

Ma sokan úgy ismerik Louis Daguerre vegyészt, mint a fényképezés feltalálóját, de valójában nem ő készítette az első fényképet - hiába ünnepeljük meg Doodle-n -, csak a dagerrotípia technikájának tökéletesében volt szerepe.

A XIX. század elején, amikor Joseph Nicéphore Niépce-szel nekilátott az első fényképezőszerkezet létrehozásához, már régóta ismerték a camera obscura - azaz a sötétkamra - elvét. Fényérzékeny papírok is léteztek már, így szinte a levegőben lógott, hogy rájöjjenek a fényképkészítés titkára.

 

Akiről nem maradt fenn fotóportré,

és akiről valószínűleg nem készít sose Doodle-t a Google: Nicephore Niépce


Daguerre első találmánya már közelített a fényképezés természetének felleléséhez. Mivel színházi díszletfestő volt, így egy olyan szerkezetet dolgozott ki, mely által a kép idő- és térbeli változása érzékelhető. Ezt úgy érte el, hogy egy áttetszővé tett kép mögé vékony selyemvásznakat helyezett. Ezeket világította meg fénnyel, és mozgatta zsinórral, hogy a természeti jelenségek hatásait érzékeltesse.

 

Louis Daguerre - a közös találmányon gazdagodott meg

 

Elolvasom »



Kártyapakli az automaták aranykorából

 

A Magic - bűvész - blogon tegnap egy lenyűgöző kártyát mutattak be. Akinek eddig nem volt kedve kipróbálnia magát a kártyatrükkökben, meg az alap bűvészkedésben - vagy éppen eddig sose gyűjtött kártyát -, ez a pakli - de elsősorban az ajánlócikk - biztosan meghozza a kedvét a kártyamániához.

A pakli mindenféle titkot rejt, amiről itt olvashattok.

A pakli készítői saját állításuk szerint inspirációként Jean Eugène Robert-Houdin - nem összetévesztendő a magyar származású Houdinivel! - automatáihoz nyúltak. Houdin amúgy egy igen arányos termetű fickó volt.

A viccet félretéve egy külön posztot megérdemelne élete és munkássága. Ifjúkorában már vérbeli óramániás, így nem csoda, hogy mindenféle izgő-mozgó szerkezeteket épített. Illúzióival a XIX. század közepén egész Európát "elvarázsolta". Az ő egyik trükkjét - a csodálatos narancsfát - használja Az illuzionista című film mágusa.



Steampunk nagyok beszélgetnek

Így értekeztek a World Fantasy rendezvényen október 29-ről steampunkról annak "alapító atyái" - mármint, akik rájöttek először és definiálták tudtunk szerint, hogy mi a steampunk - a Tim Powers, K. W. Jeter, James Blaylock és John Berlyne.

Beküldte: Acélpatkány



Paleofuturizmus a Smithsonian oldalán

Matt Novak a paleofuturizmus blog szerkesztője - és szerencsére a Smithsonian Intézet weboldala -, sem elégedett meg annyival, hogy csak a saját weboldalán közöljön a tematikával foglalkozó írásokat.

Így 2011 szeptemberétől a washingtoni csodamúzeumkomplexum online magazinjában blogformában ugyan, de egy teljes rovatot szenteltek a retrofuturizmusnak.

Aki tehát még mindig nem unja azt felidézni hogyan képzelték őseink a jövőt, már a Smithonian weboldalát is böngészheti. Garantáltan nem fog csalódni benne!

Paleofuturizmus a Smithsonian oldalán!

Paleofuture blog



Megjelent Sir Arthur Conan Doyle első regénye

Úgy is hangozhatna, mintha ennek az eseménynek százhuszonnyolcadik évfordulóját ünnepelnénk, de nem. Ez napjaink legújabb anakronista fejleménye, hogy végre megjelentették Sherlock Holmes kiagyalójának legelső hosszúprózai művét.

A regény egy találóan egyszerű John Smith nevű ötvenes pasasról szól, aki köszvénye miatt egy hétig nem mehet ki az utcára, ezért unalmában - mivel hát a viktoriánus Angliában nem volt még net :) - könyvet kezd írni a világ nagy kérdéseiről, orvoslásról, vallásról és irodalomról elmélkedik.

Akkoriban sok ilyen úgynevezett végül is cselekmény nélküli gondolati regény született, szóval volt honnan merítenie a keretet Doyle-nak.

Doyle 1883 és 1884-ben között írta meg John Smitht, akkor el is küldte egy kiadónak. Az eredeti sztori szerint - vagy hogy a kiadó nevére utólag ne essék szennyfolt? - az irat elkeveredett a postán. Doyle ezután fejből próbálta újraírni, és kiadatni, de valahogy mindig pórul járt. Végül a 130 oldalas kéziratot négy darab fekete füzet őrizte 128 éven át. A kutya se olvasta, látta, csak az egerek rágicsálhatták.

A füzeteket 2007-ben a British Library megvette, a dokumentumok végre szabad utat kaptak a megjelentetés felé, sőt a kéziratot már ki is állítják a könyvtárban.

Szegény Doyle, sajnos első regényének kiadását már így nem élhette meg, de reméljük, ha eddig ezért forgott a sírjában, mint egy motolla, egy angol könyvkiadónak hála végre 2011-ben abbahagyhatta kényszerű kálváriáját.

A őr The Narrative of John Smith (John Smith elbeszélése) egy ötven év körüli férfiról szól, akit egy hétre szobafogásra kényszerít a köszvény, ezért elkezd könyvet írni, amelyben a világ nagy kérdéseiről, egyebek között az orvostudományról, a vallásról és az irodalomról elmélkedik. Gondolatai összecsengenek Conan Doyle saját meglátásaival, aki nagy tisztelettel adózott az orvoslásnak és a tudománynak, azonban szkepticizmussal fogadta a vallási dogmákat.

A regényt 1883 és 1884 között írta az akkor húszas éveinek elején járó Doyle, majd elküldte egy kiadónak, ám az irat elkeveredett a postán és többé nem került elő. Később emlékezetből újraírta a művet, de soha többé nem próbálta meg kiadatni. A 130 oldalas kéziratot azóta is négy darab fekete jegyzetfüzet őrzi, amelyeket egy aukción vásárolt meg a British Library és 2007 óta részei a könyvtár Conan Doyle-gyűjteményének. A dokumentumokat január 5-ig a nagyközönség is megnézheti az intézmény Conan Doyle-nak szentelt kiállítán



Flamara gőzgépe

Flamara Halvorsen vett az egri régiségvásáron egy kis gőzgépet. Íme:

Mint ahogy azt már korábban írta ajánlójában Herbert Doamro érdemes körülnézni az ilyen piacokon.

"Ezt a kis édest 8000 forintra alkudtam le, kemény küzdelem után. Múlt hónapban például kalap bőröndöt, és egy 100 éves cilindert vettem." - állítja Flamara Facebook oldalán.

Tehát nem feltétlenül csak az Ebayt és az Etsyt nézegessük, hétvégenként főleg vidéken menjünk ki az terekre, utcákra, ahol éppen piacolnak!



Alkudni kötelező!

Az utóbbi időben többen kérdezték tőlem - előtte meg én másoktól -, hogy hol lehet steampunkos „cuccokat” venni. Felmerült pár ötlet, de mindenhol csak egy-egy izgalmas darabot lehetett találni, ami vagy nem volt méretben, vagy színben nem tetszett, vagy a pénztárcánk nem bírta el.
Szombaton viszont meglátogattunk egy helyet, ami a Steampunk Paradicsomnak is nevezhető akár: elmentünk egy bolhapiacra. A nyíregyházi Hatzel téri piacon néztünk körbe, és csak hosszas győzködés utén sikerült rábírnom magamat, hogy ne vegyek meg mindent, ami tetszik (mert itt még csak le se tudom mosogatni az árakat).
Találtunk eredeti (steampunkos) védőszemüveget, zsebórákat, halálfejes-szemgolyós gyűrűt, de még régi írógépet is. Magyarországon sok ilyen piac van még az ország különböző pontjain. Érdemes benézni az ilyen helyekre is mert sok érdekes dolgot találhat az ember, viszonylag olcsó, ráadásul még alkudni is tudsz belőlük. :)

 

Az utóbbi időben többen kérdezték tőlem - előtte meg én másoktól -, hogy hol lehet steampunkos „cuccokat” venni. Felmerült pár ötlet, de mindenhol csak egy-egy izgalmas darabot lehetett találni, ami vagy nem volt méretben, vagy színben nem tetszett, vagy a pénztárcánk nem bírta el.

Szombaton viszont meglátogattunk egy helyet, ami a Steampunk Paradicsomnak is nevezhető akár: elmentünk egy bolhapiacra. A nyíregyházi Hatzel téri piacon néztünk körbe, és csak hosszas győzködés után sikerült rábírnom magamat, hogy ne vegyek meg mindent, ami tetszik (mert itt még csak le se tudom mosogatni az árakat).

Találtunk steampunkos védőszemüveget, zsebórákat, halálfejes-szemgolyós gyűrűt, de még régi írógépet is. Magyarországon sok ilyen piac van még az ország különböző pontjain. Érdemes benézni az ilyen helyekre is mert sok érdekes dolgot találhat az ember, viszonylag olcsón, ráadásul még alkudni is tudsz belőlük. :)

 

Korábban írt bejegyzés a magyarországi helyekről, ahol steampunk cuccokat vehetsz:

Steampunk boltok avagy a linkgyűjtemény

 

(Az eredeti bejegyzés szerzője: Herbert Doamro)



Egy dokumentumfilm, amit nyugodt szívvel ajánlunk

Szerencsére egyre kevesebben kérdezik meg, mi is az a steampunk. Újabban inkább azt kell legtöbbször megmagyarázni, mitől steampunk valami és mitől nem.

Ahogy egy Facebookos vitából - egy autóról szóló cikk kapcsán - már kiderült az emberek számára még nem feltétlenül egyértelmű az, hogy csak az lehet steampunk, ami valamilyen sci-fi jellegzetességgel bír, az anakronizmusból merít - Mi lenne ha megváltoztathatnánk a múltat? -, de csak a francia forradalom és az I. világháború közötti időszakból (és nem kell feltétlenül barnásnak lennie a_a).

A Vintage Tomorrows dokumentumfilmnek már a címe is egyértelművé teszi nem csak egyszerűen nosztalgiáról van szó a steampunk kapcsán, annál sokkal több, olyan jövő megteremtése - főleg a művészet nyelvén -, amelyben paradox módon az ismert múlt is belefoglaltatik. A film Cory Doctorow és Cherie Priest közreműködésével készült.

Cory Doctorowot már többször említettük, mint a steampunk egyik "online undergrund" teoretikusát, aki nem ismerné katt a Boing Boingra.

Cherie Priest egy elszánt hölgy, aki amellett, hogy híres sci-fi és horror szerző, bloggerinaként is működik. Az SF-ben jártas emberkéknek pedig csak remélem növeszti az érdeklődését, ha megjegyzem Boneshaker című regényét Nebula-, Locus- és Hugo-díjra jelölték.



Rekordáron kelt el Billy, a kölyök fotója

 

Akárcsak a magyar Petőfiről, az amerikai 1859-ben született banditáról - Billy, a kölyökről - sem készült életében csakis egyetlen egy fotó. A híres ferrotípiát a hétvégén elárverezték az egyesült államokbeli Denverben az Old West Show akció keretében. A szervezők arra számítottak Billy fényképe magyar forintba átszámítva csak 57 milliós áron fog elkelni.
A ferrotípia a hihetetlen magas áron a magángyűjtő William Koch birtokába került, a rendezvény legdrágább tételeként.
A ferrotípia 1879-ben Fort Sumnerben , vagy 1880-ban készülhetett. Billy, azaz eredeti nevén Henry McCarty egyik kezénél egy 1873-ben gyártott Winchester karabély díszeleg, baloldalon pisztolytokjában pedig egy colt pihen.
Ez a kép ihlette azt a mítoszt, mely szerint Billy balkezes lehetett. A bandita valójában jobbkezes volt, a XX. század végén a híres fotográfiáról ugyanis kiderült, hogy tükrözött. Billy a fegyverét jobboldalt hordta, mint a legtöbben.
Billy, a Kölyök a William Antrim és William Harrison Bonney neveket is használta. Hírhedt amerikai törvényenkívüli volt, aki főleg ló-, valamint marhalopásokból tartotta el magát. Halálakor 21 éves volt, pont annyi éves, ahány embert élete során megölt.

 

Akárcsak a magyar Petőfiről, az amerikai 1859-ben született banditáról - Billy, a kölyökről - sem készült életében csakis egyetlen egy fotó. A híres ferrotípiát a hétvégén elárverezték az egyesült államokbeli Denverben az Old West Show akció keretében.

A szervezők arra számítottak Billy fényképe magyar forintba átszámítva csak 57 milliós áron fog elkelni.

A ferrotípia a hihetetlen magas áron a magángyűjtő William Koch birtokába került, a rendezvény legdrágább tételeként.

A ferrotípia 1879-ben Fort Sumnerben, vagy 1880-ban készülhetett. Billy, azaz eredeti nevén Henry McCarty egyik kezénél egy 1873-ben gyártott Winchester karabély díszeleg, baloldalon pisztolytokjában pedig egy colt pihen.

Ez a kép ihlette azt a mítoszt, mely szerint Billy balkezes lehetett. A bandita valójában jobbkezes volt, a XX. század végén a híres fotográfiáról ugyanis kiderült, hogy tükrözött. Billy a fegyverét jobboldalt hordta, mint a legtöbben.

Billy, a Kölyök a William Antrim és William Harrison Bonney neveket is használta. Hírhedt amerikai törvényenkívüli volt, aki főleg ló-, valamint marhalopásokból tartotta el magát. Halálakor 21 éves volt, pont annyi éves, ahány embert élete során megölt.



Barokk "robot" a röntgen alatt

 

1562-ben II. Fülöp fiát a 17 éves trónörökös Károlyt megmenekült a haláltól, miután egy súlyos lépcsőbalesetet szenvedett. A király meg akarta Istennek hálálni a segítséget, azzal, hogy felkereste a kor egyik legképzettebb – spanyol vagy dél-német - óraművesét, hogy építsen neki egy szerzetes automatát, akinek az egész világ a csodájára járhat.
A 450 éves szerzetes a mai napig működik. Imádkozik, "lépeget", keresztet vet, bólogat, és ahhoz képest, hogy ez egy valódi barokk robotról van szó, meglepően élethű. Jelenleg a Washington DC-ben található a Smithsonian Intézetben.

 

A járkáló szerzetes valójában nem robot, hanem egy automaton mivel nem tudja kombinálni a bele programozott feladatokat, csak az óramű járása szerint végzi teendőit. (Ezért tettem idézőjelbe a címben a robot szót.)

Születését egy tragédiának köszönhette.

1562-ben II. Fülöp fiát a 17 éves trónörökös Károlyt megmenekült a haláltól, miután egy súlyos lépcsőbalesetet szenvedett. A király meg akarta Istennek hálálni a segítséget, azzal, hogy felkereste a kor egyik legképzettebb – spanyol vagy dél-német - óraművesét, hogy építsen neki egy szerzetes automatát, aminek az egész világ a csodájára járhat.

A 450 éves szerzetes a mai napig működik. Imádkozik, "lépeget", keresztet vet, bólogat, és ahhoz képest, hogy ez csak egy barokk szerkezet, meglepően élethű. Jelenleg Washington D.C.-ben a Smithsonian Intézetben őrzik.

 



Magyar vidék a múlt jövőjében

 

Így képzelték száz évvel ezelőtt a tömegközlekedést.

 

Miskolc:

 

Sopron:

 

Nyíregyháza:

 

Győr:

 

Kőszeg:

 

Kőszegi hegyek:

 

Déva: (Erdély)

 

Pancsova: (Délvidék)

 

Hajmáskér:

 

A legtöbb képeslap megvehető a Profila aukciós portálon keresztül.

Ha tetszenek a képek, tervezd meg Te is milyen lenne a múlt jövője. Pályázz a Jövőfeltaláló pályázaton július 11-ig!



Sci-fi kicsit másképp

 

A londoni British Library egy úttörő vállalkozásra szánta el magát. Ki akarja léptetni a tudományos fantasztikumot a lövöldözzünk robotokra, jönnek az ufókra és távoli bolygókra utazunk közhelyekből. Éppen ezért a science fiction elfeledett történetéhez nyúl vissza.

A tárlat május 20-tól látogatható tárlat anyaga a XVII. századi kéziratoktól a feminista irodalmon át a hirdetésig számos szokatlan forrásból állt össze. A válogatásban szovjet, kínai és bangladesi szerzők munkái is szerepelnek. A Hold-utazást egy több száz éves klasszikus munka idézi fel.

Kiállításra kerül a világ első fantasztikus magazinja, a The Amazing Stories 1928 áprilisi borítója. Az időgép első ismert képe - megelőzte H. G. Wellst! , Enrique Gaspar Novelas című, 1887-es könyvének borítója, de ugyanígy megtekinthető Mórus Tamás 1516-ban kiadott Utópiája.

Anakronistáknak élvezet, főleg, ha nem olyan egyszerű csak úgy Londonba repkednünk, kattintsunk a Guardian oldalára: képes ízelítőt láthatunk a tárlatból.

 

Ez pedig geekeknek (minden Doctor Who forrása!):

Ki írt hamarabb az időgépről Gaspar vagy Wells?



Csodák a dieselkorból

 

Az alábbi filmhíradók a két világháború közötti időszak technikai tudományos látásmódját mutatják be. Ámuljunk az egykerekű kocsin, a törhetetlen üvegen és a 500 km/óra sebességű légipostán. Nem elhanyagolható, a zeppelinek aranykora is ebben az időszakban köszöntött be, úgy ahogy a felhőkarcolók is nőnek, mint a gomba. Piccard professzor először száll a sztratoszférába, az első rakétakísérletek balul sülnek el, egy család a aeroplánon tölti hétköznapjait. Egy amerikai professzor pedig beszélő, de lövöldöző gépembert épít.

 

Az egykerekű autó Párizs utcáin:

Elolvasom »


írta: automaton_aliza, 2011. máj. 10. 16:09 - címkék: dieselpunk, technika és kategóriák: Érdekességek, Mechanikus Tanoda - 1 komment

Tetszett, főoldalra ajánlom!


A sziget gépei - avagy nesze nektek Gőzelefánt

Nantes, Verne szülőváros, és a legendát nem a számára alapított múzeum dícsőíti igazán, hanem a Loire torkolatában épült "A sziget gépei" nevű kiállítás.

Elég nehéz meghatározni a helyet. Keresztezése a kiállításnak, játszótérnek, művészeti galériának, és tematikus vidámparknak. De bárminek is hívjuk egy élmény.
Jelenleg számos elemből áll "a sziget gépei" kiállítás. Az egyik a gép galéria. Ez egy üveg kupola, tele bizarr félig állat, félig gép szerkentyűkkel, amiket Jules Verne és Leonardo da Vinci inspiráltak. Fémből és fából készültek, mindegyiken vannak ülések, fogantyúk, emelők, és csigák a sok mozgó alkatrészekhez. A kiállítás vezetők bátorítják az látogatókat, hogy másszanak fel és próbálják ki.

Elolvasom »



Kis gőzös szófejtő

"A sofőr szó a francia a „chauffeur”-ból jön, aminek eredeti jelentése tüzelő, fűtő volt. A gépesített közlekedés hajnalán ugyanis az autók gőzmeghajtásúak voltak, a motor beindításához pedig először szükséges volt előmelegíteni azt üzemi hőmérsékletre – erről gondoskodott a chauffeur, aki serényen pakolta a szenet a motor elé helyezett kályhaszerűségbe, majd ha már ott volt, akkor el is vezette az autót. A smafu amúgy a szintén francia Je m’en fous-ból jön, ami azt jelenti: nem érdekel."

 

 

beküldte Vegyeskazetta via Napi Vagányság Reloaded


írta: Postamester, 2011. ápr. 18. 20:12 - címkék: chauffeur, sofőr, szó és kategóriák: Mechanikus Tanoda - még nincsenek kommentek

Tetszett, főoldalra ajánlom!


Így készül a viktoriánus fotó

 

Angliában Edward Reeves nagyapáitól örökölt stúdiójában korszerűtlen képek készítésével is foglalkozik. A korhű fotografálás kulcsa ugyan a régi kamerában rejtőzik, azért sokat dob a látványon egy korabeli mű enteriőr, egy eredeti nyaktámasz, egy karót nyelt póz és a jól bevált ősvaku: a magnézium-fény.

A BCC egyik dokumentumfilmjében a következő megfontolandó - profi - tanácsokat hallhatják és láthatják a viktoriánus fotográfiák utánzói:

 



Euphonia, a XIX. századi "cyborg"

 

Amikor "The Face of Euphoniát" megláttam először a Doctor Who Könyvtáras epizódjából azonnal a könyvtár beszélő robotjai jutottak eszembe, amik csak emberi arcok voltak egy dizájnos hatalmas plaketten (Na meg persze Doctor Boe, és Cassandra is, igaz ők nem robotok).

Euphonia azonban nem fantáziateremtmény Joseph Faber az 1830-as években valóban tervezett egy ilyen találmányt, ami túlszárnyalta volna még Kempelen Farkas beszélőgépét is. A megjelenése igen ijesztő. Ne dőljünk be neki, nem robot igazán, egy mechanikus "beszélő" szerkezet, amit egy álarccal, testtel fedtek be. A bécsi Faber - ahogy Kempelen is - évtizedeket töltött találmánya tökéletesítésével. Az arcot 1845-ben Philadelphiában mutatták be a nyilvánosságnak először.

 

Elolvasom »



Szobabicaj helyett mechanikus műló

 

Anno a biciklizés hajnalán okos ötlet, hogy a rendszeres testmozgás helyettesítésére műlovagló szerkezetet rakjanak össze. Ma már persze viccesnek hat, de az biztos, hogy a belső combizmokat jól megdolgozta, a hölgyek és urak egészségére.

Természetesen a wales-i hercegnő is ezzel formálta hátsó idomait. A hisztéria kezelésére is kiválóan alkalmas! (A férfi és női változat ezért alapjaiban különbözik...)

 

 

 

 

via Flying Cat (vintage erotica tumblr)



Száz év múlva

1900 környékén, a századforduló újításoktól felfokozott hangulatában, sokan találgatták, vajon hogyan fog alakulni a következő 100 év. A feltételezések néha túlzóan fantasztikusak, néha meglepően realisztikusak. A következő cikk 1900-ban jelent meg a "The Ladies Home Journal"-ban, és érdekes és meglepő képet fest a világról a 2000-es évben.

 

Elolvasom »



Régebbiek | Végére »